Újrakezdés a háború után

-1944 végén Debrecenben új kormány alakult => fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval

- SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) a szovjetek ellenőrzése alatt volt

- sovjet megszállás => beavatkoztak a magyar belpolitikába => a kommunisták megszerezték a legfontosabb hatalmi pozíciókat

- 1945 tavasza földreform => a legszegényebb parsztok földet kaptak

- 1945 ősze választások => a kisgazdapárt nyert => koalíciós kormány, Tildy Zoltán lesz a miniszterelnök (Tildy Zoltán köztársasági elnök lesz helyére Nagy Ferenc kerül)

- jelentős népmozgás a 2. világháború után

- a magyarországi németek kitelepítése

- lakosságcsere egyezmény (magyar-szlovák)

- újjáépítés

- áru- és élelmiszerhiány

- romlik a pengő értéke => óriási infláció => 1946 új pénz, a forint bevezetése

Kötelező fogalom: földosztás, többpártrendszer

Kötelező évszám: 1945-1948

Magyarország szovjetizálása

- 1947 február Párizsban aláírták a békeszerződést => egy ponton módosították a trianoni határokat hazánk rovására; jóvátételt kellett fizetnünk a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának

- a szovjet csapatoknak el kellett volna hagyniuk hazánkat, de Ausztriában még maradtak szovjet katonák ez tette lehetővé, hogy továbbra is hazánk területén állomásozzanak

- az MKP (Magyar Kommunista Párt) célja a kisgazdapárt felmorzsolása => Rákosi "szalámitaktikája"

- 1947 "kékcédulás" választások => az MKP lett a legerősebb párt a parlamentben

- 1948-ban az MKP és a szociáldemokrata párt egyesült => MDP (magyar Dolgozók Pártja)

- Népfront

- 1949-es választások - egypártrendszer

- 1949 Magyarország első írott alkotmánya

- szovjet mintára tanácsok alakultak

- a párt és az állam összeolvadt => pártállami berendezkedés

- Rákosi Mátyás (párt főtitkár) korlátlan hatalma

Kötelező fogalom: pártállam

Kötelető személynév: Rákosi Mátyás

Kötelező évszám: 1948-1953

A Rákosi-diktatúra

- a gazdasági élet gyökeres átalakítása => államosítás, tervgazdálkodás

- "vas és acél országa" => a kohászat túlzott fejlesztése => a lakosság ellátása veszélybe került

- 1948 megkezdődik a mezgőgazdaság kollektivizálása => a parasztok termelőszövetkezetekbe (tsz-ekbe) kényszerítették

- a kulákok üldözése

- koncepciós perek => 1949-ben kivégezték Rajk Lászlót

- ÁVH (korábban ÁVO)

- egyházi iskolák államosítása, egyházi méltóságok börtönbe zárása (Mindszenty József)

- kitelepítések

- munkatáborok (Recsk)

- személyi kultusz kibontakozása

Kötelező fogalom: szocialista gazdaság, kommunista pártdiktatúra

Az "új szakasz" és a kudarc

- 1953 Sztálin halála =>Rákosinak át kellett adnia a miniszterelnöki posztot Nagy Imrének

- új szakasz:

• felszámolták a munkatáborokat
• felhagytak az erőltetett iparosítással
• csökkentették az árakat
• növelték a béreket
• megszűnt az erőszakos kollektivizálás

- Rákosi Mátyás (a párt vezetője) támadta Nagy Imrét => az egységes vezetés két táborra szakadt

- a törvénytelenül elítéltek rehabilitálása

- a nemzetközi helyzet következtében ismét Rákosiban bíznak a szovjetek => Nagy Imre lemondása, a pártból való kizárása

- a reformok híveit már nem lehet elhallgattatni (Petőfi Kör)

- Moszkva nyomására leváltják az MDP éléről Rákosit 1956 nyarán -> utóda Gerő Ernő

- 1956 októberében megalakult Szegeden a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szervezete (az első olyan szervezet, amely nem tartozott a párt irányítása alá)

Kötelező személynév: Nagy Imre

Az 1956-os forradalom

- 1956. október 23-án délutánra az egyetemisták tüntetést szerveztek => többen csatlakoztak hozzájuk => a zászlókból kivágták a Rákosi-címert => ledöntötték a Sztálin szobrot

- a Rádióban beakarták olvasni követeléseiket => eldördültek az első lövések => a felkelők elfoglalták a Rádió épületét

- az éjszaka folyamán szovjet tankok nyomultak be a fővárosba => a budapestiek felvették ellenük a harcot

- az MDP engedett, Nagy Imre lett a miniszterelnök

- október 25-én újabb tüntetés a Parlament előtt => sortüzet nyitottak a fegyvertelen tömegre

- leváltották Gerő Ernőt, az MDP új vezetője Kádár János lett

- október 28. Nagy Imre nemzeti demokratikus forradalomnak minősítette az eseményeket, elismerték a többpártrendszert

- feloszlott az MDP, helyette megalakult az MSZMP

- Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből

- november 4-én a szovjet csapatok újabb támadást indítottak a forradalom ellen => Nagy Imre a Jugoszláv budapesti nagykövetségre menekült => új kormány alakult Kádár János vezetésével, aki együttműködött a megszállókkal

- a forradalom elbukott, de a sztálinizmust már nem lehetett visszaállítani

Kötelező évszám: 1956. október 23.

Megtorlás és konszolidáció

- az ellenállás nem tört meg azonnal => röplapokkal, tüntetések szervezésével tiltakoztak

- a kormány betiltotta az ellenállást irányító szervezeteket

- Nagy Imrét a szovjetek elrabolták a nagykövetségről

- az MSZMP ellenforradalommá minősítette az eseményeket

- a pufajkások működése

- tömegesen távoztak Nyugatra

- letartóztatások és perek

- kivégzések; Nagy Imrét és társait is kivégezték

- Kádár a rendszer elfogadásáért cserében az életszínvonal emelését ígérte

- újabb kollektivizálás a mezőgazdaságban, de nem olyan brutális módszerekkel, mint korábban

- az 1960-as évek elejére lezárult a konszolidáció folyamata

- az MSZMP eltávolodott a sztálinizmustól, az új célkitűzés a "szocializmus építése" lett

Kötelező fogalom: megtorlás

Kötelező személynév: Kádár János

Kádár reformjai és rendszerének válsága

- a Kádár rendszer eltért a többi szocialista országtól

- Kádár egyszemélyi vezető volt, uralma diktatúra, de kevésbé elnyomó = puha diktatúra

- a rendszer ellen nyíltan fellépőket üldözték

- megfigyelték  a társadalmat

- gazdasági téren is eltérő politikát folytatott hazánk

- a parasztokat érdekeltté tették a termelésben

- 1968 átfogó reformok = "új gazdasági mechanizmus" => a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak => egyre több árut szállítottak a nyugati országokba

- sokan ellenezték a reformokat a párton belül => Kádár leállította a reformokat

- gazdasági válság => nyugati kölcsönök

-70-es évek vége -> újabb reformok => megjelent a magántulajdonú termelés

- a reformokat túl későn vezették be => a Kádár-rendszer adósságcsapdába került

Kötelező fogalom: "puha diktatúra"

Társadalom és kultúra. A mindennapi élet

-  a II. világháború után a magyar társadalim átalakult

- új elitcsoportok alakultak (pártelit) - ők sajátították ki a gazdasági, tudományos és művészeti élet irányítását is

- a parasztok tömegesen felhagytak a földműveléssel és a gyárakban kerestek munkát

- a Kádár-rendszer alapja az életszínvonal növelése volt - gulyáskommunizmus

- a bérek gyorsan emelkedtek => tartós fogyasztási cikkeket is vásárolhattak

- modernizálódott a magyar életmód

- a népesség fogyásnak indult

- a kultúra irányítása a párt kezében volt => szocialista realizmus

A Kárpát-medence magyarsága - olvasmány

Kötelező fogalom: nemzet, nemzetiség

A magyar rendszerváltás

- az 1980-as évek közepére Magyarország függése csökkent Moszkvától

- a gazdaság válsága tovább mélyült => elősegítette az ellenzék kialakulását

- 1980-as évek vége - létrejött az  MDF (Magyar Demokrata Fórum), az SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) és a FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége)

- 1988-ban Kádár elvesztette befolyását

- az ellenzék megmozdulásai

- 1989 Pozsgay Imre népfelkelésnek minősítette 1956-ot => döntő fordulat

- engedélyezték pártok létrehozását

- nagy Imre és társainak újratemetése

- 1989. október 23. kikiálltották a köztársaságot

- az MSZMP határozott a párt megszüntetéséről => MSZP (Magyar Szocialista Párt)

- 1990 tavasza választások => az MDF nyert => koalíciós kormány alakult Antall József lett a miniszterelnök, Göncz Árpádot köztársasági elnöknek választották

- 1991 az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot; Magyrország a NATO tagja lett

-2004 Magyarországot felvették az Európai Unióba

Kötelező fogalom: rendszerváltás, többpárti demokrácia

Kötelező évszám: 1989-1990

Kötelező személynév: Antall József, Göncz Árpád

Magyarország a szovjet táborban - összefoglalás

Magyarország a szovjet táborban - témazáró dolgozat