Az önkényuralom évei ()

- a szabadságharc leverése után a bécsi udvar Magyarországot be akarta olvasztani a birodalomba

- önkényuralom – kiépítője: Alexander Bach belügyminiszter

 - az országot részekre szabdalták

- egységesítés (vámhatárok eltörlése, osztrák jogrendszer bevezetése…stb)

- az 1848-as szabadságjogokat eltörölték

 - a Bach-rendszer támaszai: hadsereg, rendőrség, besúgóhálózat

 - megbízható hivatalszervezet = Bach-huszárok

 - a magyarok szembefordultak az önkényuralommal (fegyverrel, ill. nem működtek együtt a hatalommal)

- passzív ellenállás – Deák Ferenc (a haza bölcse)

- az emigrációban Kossuth Lajos egy újabb szabadságharc megindítását tervezte, de erre nem került sor

Kötelező fogalom: passzív ellenállás

Kötelező név: Alexander Bach

A kiegyezés ()

- óriási pénzügyi hiány a Habsburg államban; vereség Észak-Itáliában => válság => menesztették Bach belügyminisztert

 - 1861 tavasza a magyar országgyűlés összehívása - a nemzet ragaszkodik az 1848-as áprilisi törvényekhez => az országgyűlés feloszlatása

 - a magyarok belefáradtak az ellenállásba

 - a gazdaság fejlődéséhez társadalmi békére van szükség

- 1865 Deák Ferenc Húsvéti cikke (a kiegyezésre való hajlandóság)

 - 1867 kiegyezés - Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták

 - Osztrák - Magyar Monarchia (OMM) két központú (dualista) birodalom

 - a közös uralkodó és a közös ügyek tartották össze

 - közös ügyek: hadügy, külügy, pénzügy, közös vámterület

- belső önállóság - magyar kormány alakul gróf Andrássy Gyula vezetésével

Kötelező fogalom: kiegyezés, közös ügyek

Kötelező név: gróf Andrássy Gyula

Kötelező földrajzi név: Osztrák - Magyar Monarchia

Kötelező évszám: 1867 (kiegyezés), 1867-1918 (OMM)

A dualizmus korának politikai változásai ()

- belső stabilitás: magyar-horvát kiegyezés; nemzetiségi törvény; igazságszolgáltatás és a közigazgatás átalakítása

- politikai pártok: Szabadelvű Párt (a dualizmust támogató)

                              Függetlenségi Párt (az ellenzék)

 - Tisza Kálmán 15 évig volt miniszterelnök (az ipar támogatása)

- Wekerle Sándor (állami anykönyvezés; polgári házasságkötés)

 - válság: Ferenc József szűkíteni kívánta az országgyűlés jogait a hadsereget érintő kérésekben; nemzetiségi törvényt nem tartották be; társadalmi feszültség

- Szabadelvű Párt megbomlott => Függetlenségi Párt

Kötelező név: Tisza Kálmán

A magyar gazdaság fejlődése ()

 - a szántóföld bővülése (mocsarak lecsapolása, legelők felszántása) => a mezőgazdaság fejlődése

 - vetésforgó alkalmazása

 - szőlőművelés (1870-es évek elején a világon a 4. legnagyobb bortermelő)

- filoxéria járvány

 - istállózó állattenyésztés (szarvasmarha, sertés, ló)

 - ipari forradalom

 - bankrendszer kiépülése

- vasútépítési láz (Baross Gábor, a "vasminiszter")

 - ipar fejlődése (malomipar, cukorgyártás, szeszipar, dohányipar, konzervgyártás, gépipar)

Kötelző név: Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd

A polgárosodó társadalom ()

- a népesség nagyobb része falvakban élt

 - nőtt a városlakók száma

 - a nemzetiségiek asszimilációja (beolvasztása) megindult

 - mintegy 1,5 millió ember vándorolt ki az USA-ba a jobb élet reményében

 - a társadalom megindult a polgárosodás útján

 - politikai hatalom - arisztokrácia

 - gazdasági hatalom - nagypolgárság (új réteg)

 - középosztály: középbirtokosok, dzentrik, középpolgárság, kispolgárság

 - munkásosztály: nagyipari munkásság (szakmunkások, segédmunkások)

 - parasztság: gazdagparaszt, parasztok (bérmunkások, földmunkások-kubikosok, uradalmi cselédség)

Kötelező fogalom: arisztokrácia, dzsentri, polgárosodás, asszimiláció, nagypolgárság, vállalkozó, kispolgárság

A szegedi árvíz - olvasmány

 - 1879. március 12. - a szegedi nagy árvíz

- Tisza Lajos, Lechner Lajos (Szeged újjáépítése)

 Az ország fővárosa, Budapest ()

- Pest és Buda egyesítésének gondolta már a reformkorban megfogalmazódott (gróf Széchenyi István)

 - 1848-49-ben az új magyar közigazgatás központja lett

 - a kiegyezés után Béccsel egyenrangú várossá kívánták fejleszteni

 - 1873-ban Buda, Óbuda és Pest egyesült => Budapest

 - az új nagyváros növekedési üteme példátlan Európában

  - megindult az első villamosvasút, villanyvilágítás; a lakosság számának gyors növekedése => lakáshiány

 - 1896-ban a Millennium, államiságunk ezeréves ünnepe is segítette Budapest fejlődését

 - Nagykörút, Ferenc József-híd (Szabadság-híd), földalatti (Európában másodikként), királyi vár újjáépítése, rakpart kiépítése

 Kötelező fogalom: millennium

Kötelező földrajzi név: Budapest

Magyar honleányok - olvasmány

- Brunszvik Teréz - az első óvoda az országban (Angyalkert)

- Hugonnai Vilma - az első egyetemet végző nő (orvosi diplomát szerzett)

Az oktatás fejlődése ()

- 1868 népoktatási törvény (báró Eötvös József)

 - kötelezővé tették a 6-12 éves korúak iskolába járását (tankötelezettség)

 - a nemzetiségiek anyanyelvükön tanulhattak

 - tanítóképzők létrehozása, iskolák építése

 - csökkent Magyarországon az írástudatlanok (analfabéták) száma

 - fejlődés a középszintű és egyetemi oktatásban

 - világhírű magyar tudósok: Jedlik Ányos -dinamó

            Déri Miksa-Bláthy Ottó-Zipernowsky Károly - transzformátor

                    Kandó Kálmán - villamos vasútvona

            Bánki Donát-Csonka János - porlasztó

                    Eötvös Loránd - torziós inga

Kötelező név: báró Eötvös József

Magyarország a dualizmus időszakában - összefoglalás ()

Földrajzi nevek: Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Budapest, Bécs

Személyek: Deák Ferenc, Ferenc József, Tisza Kálmán, Eötvös Loránd, Kossuth Lajos, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József

Fogalmak: burzsoázia (nagypolgárság), polgárosodás, dzsentri, asszimiláció, Millennium, közös ügyek, kiegyezés, emigráció

Évszámok: 1867 (kiegyezés), 1896 (Millennium)

- népoktatási törvény, polgárosodó társadalom

- az esszé kérdéshez segítség: kiegyezés, a magyar gazdaság fejlődése a dualizmus korában

Magyarország a dualizmus időszakában - témazáró dolgozat ()