A "kis" Nap�leon Franciaorsz�ga ()

- Louis Bonaparte (Nap�leon unoka�ccse) 1852-ben III. Nap�leon n�ven cs�sz�rr� koron�ztatta mag�t

- a t�rv�nyhoz�i, v�grehajt�i �s b�r�i hatalom a kez�ben �sszpontosult, de rendszere nem v�lt diktat�r�v�

- III. Nap�leon rendet, nyugalmaz �s j�l�tet �g�rt mindenkinek

- P�rizs modern f�v�ross� v�lik

- a gazdas�g fejl�d�sen megy kereszt�l (ipar �s tudom�ny �szt�nz�se)

- c�l, hogy Franciaorsz�g �jra vil�ghatalmi t�nyez� legyen

- f� ellenfelei: Oroszorsz�g �s a Habsburg Birodalom

Az olasz egys�g l�trej�tte ()

- �szak-, K�z�p- �s D�l-It�lia jelent�sen k�l�nb�z�tt t�rsadalmilag �s gazdas�gilag is

- az olaszok t�bb �llamra sz�tszakadva �ltek

- forrdalmi mozgalom, melynek c�lja felszabad�tani It�li�t �s egy egys�ges olasz nemzet�llamot l�trehozni

- az 1848/49-es �vek ut�n a Sz�rd-Piemonti Kir�lys�g v�llalta mag�ra ezt a feladatot

- Cavour minisztereln�k sz�vets�get k�t�tt III. Nap�leon francia cs�sz�rral a c�l el�r�se �rdek�ben

- 1859-ben kirobban a h�bor�, a francia-piemonti csapatok s�lyos veres�get m�rnek az osztr�kokra

- III. Nap�leon v�ratlanul b�k�t k�t az osztr�kokkal => �szak-It�lia (Velence kiv�tel�vel) a Sz�rd-Piemonti Kir�lys�ghoz ker�lt

- K�z�p-It�li�ban is fell�zadnak

- Garibaldi partra sz�ll Szic�li�ban => hamarosan uralmuk al� ker�l D�l-It�lia

- 1861-ben a piemonti uralkod�t kir�lly� ki�lltott�k ki => l�trej�tt az olasz nemzet�llam

- Velence �s a P�pai �llam elfoglal�s�val 1870-ben fejez�dik be It�lia egyes�t�se

K�telez� fogalom: nemzet�llam

K�telez� f�ldrajzi hely:Olaszorsz�g

K�telez� n�v: Garibaldi

A n�met egys�g l�trej�tte ()

- a N�metorsz�g elnevez�s �vsz�zadokok �t csup�n f�ldrajzi fogalom volt, mivel t�bb sz�z �n�ll� kis fejedelems�gb�l tev�d�tt �ssze

- Poroszorsz�g Nap�leon buk�sa ut�n Eur�pa egyik vezet� hatalm�v� v�lt

- el�rkezettnek l�tt�k az id�t egy egys�ges n�met nemzet�llam meghozatal�ra

- a v�grehajt�st Bismrack kancell�r v�llalta fel

- Ausztria �s Franciaorsz�g nem n�zte j� szemmel ezt a tervet

-1866-ban kit�rt a porosz-osztr�k h�bor�

- az osztr�kok k�nigg � rtzi veres�ge

- 1870-ben kit�rt a porosz-francia h�bor�

- a franci�k Sedann�l s�lyos veres�get szenvedtek

- 1871-ben Versailles-ban megsz�letett az egys�ges N�metorsz�g

K�telez� f�ldrajzi hely: N�metorsz�g

K�telez� n�v: Bismarck

A 19. sz�zadi brit vil�gbirodalom ()

- Anglia vil�g vezet� hatalom

- oka: ipari forradalom, hatalmas gyarmatbirodalom, vil�gkereskedelem ural�s

- a v�rosban �l�k �letsz�nvonal�nak n�veked�se => t�rsadalmi fesz�lts�gek cs�kken�se

- "�r k�rd�s"

- a brit gyarmatbirodalom r�sze: Kanada, Ausztr�lia, India

- Indi�ban "szipoj" l�zad�s => t�bb jogot kapnak India lak�i

- �rdekelts�g K�n�ban => �piumh�bor� => az angol kereskedelem egyik legfontosabb felvev�piac�v� v�lt => f�lgyarmati sorba s�llyed

Az Amerikai Egyes�lt �llamok polg�rh�bor�ja ()

- az USA n�pess�g�nek n�veked�se => �slakosok (indi�nok) el�z�se, ki�rt�sa

- �jabb ter�letek szerz�se

- a gazdas�g gyors n�veked�se:

• �szakon - farmergazdas�g �s ipar
  
• d�len - �ltetv�nyes rabszolgatart� gazd�lkod�s
  

- a gazdas�gi berendezked�s => ellent�t

- �szak elutas�tja a rabszolgatart�st

- 1860- ban Abraham Lincoln lesz az USA eln�ke => rabszolg�k felszabad�t�sa => a d�li �llamok kil�pnek a f�der�ci�b�l => 1861 - 1865 polg�rh�bor�

- �szak gy�zelm�vel �r v�get => a vil�g vezet� hatalm�v� v�lik

K�telez� �vsz�m: 1861-1865

K�telez� n�v: Lincoln

Az ipari forradalom t�rh�d�t�sa ()

- �j energiaforr�s: k�olaj (vegyipar)

- t�k�t fektetnek az �j ipar�gakba => monop�liumok (egyeduralkod�v� v�lnak)

- az ipari forradalom hat�sa az emberek mindennapjaira

- tal�lm�nyok:

• Edison - sz�nsz�las izz�
  
• Morse - t�v�r�
  
• Bell - telefon
  
• Pusk�s Tivadar - telefonk�zpont
  
• Siemens - dinam�
  
• Benz - els� benzin�zem� szem�lyg�pkocsi
  
• Zeppelin - korm�nyozhat� l�ghaj�
  
• Galamb J�zsef - Ford T-modell tervez�je
  

- v�ltoz�sok a mez�gazdas�gban is

K�telez� fogalom: haszon, monop�lium

K�telez� n�v: Edison

A munk�smozgalom ir�nyzatai ()

- g�prombol�s korszaka

- �rdekv�delem = szakszervezet ( munkaid� cs�kkent�se, munkab�r n�veked�se)

- betegseg�lyez�s, nyugd�jrendszer

- szocializmus - a mag�ntulajdon helyett a k�ztulajdon �llama, forradalommal val�sul meg (Marx, Engels)

- szoci�ldemokr�cia: �ltal�nos v�laszt�jog, marxista tanokat vall, munkahelyteremt�s, b�k�s �ton ker�lhet a munk�soszt�ly hatalomra

K�telez� fogalom: szocializmus, szoci�ldemokr�cia, szakszervezet, anarchia

K�telez� n�v: Marx, Lenin

Az imperializmus kora ()

- imperializmus: terjeszked�, h�d�t� politika

- hatalmas gyarmatbirodalmakat hoznak l�tre

- okai: �j piacok �s nyersanyagforr�s keres�se

            kalandv�gy �s k�ldet�studat

            ellent�tek a gyarmatos�t�k k�z�tt

            harc a vil�g �jrafeloszt�s��rt

- k�t h�bor�s t�zf�szek: francia-n�met ellent�t

                                    Balk�n

- Oroszorsz�g �s a t�r�k�k k�z�tt �lland� a fesz�lts�g

- az OMM nem n�zi j� szemmel Oroszorsz�g befoly�s�t az �j balk�ni �llamokban => Bosznia-Hercegovina megsz�ll�sa

K�telez� fogalom: gyarmatbirodalom

A modern �llam polg�rai ()

- v�laszt�jog kisz�les�t�se => megk�vetelik a korm�nyt�l, hogy jav�tsanak az �letk�r�lm�nyeken

- k�telez�v� tett�k az elemi oktat�st (l�nyok is) => cs�kken az analfab�t�k sz�ma

- k�zeg�szs�g�gy: tiszta iv�vizet ad� kutak, csatornah�l�zat, szem�tsz�ll�t�s, �lelmiszerek sz�ll�t�s�nak �s t�rol�s�nak ellen�rz�se, v�d�olt�sok

- munk�sokat v�d� t�rv�nyek. a munkav�gz� kor�nak �s munkaidej�nek szab�lyoz�sa, t�rsadalombiztos�t�s

- t�bb lett a szabadid�; n� a kult�ra ir�nti ig�ny, �jra�ledt az olimpiai eszme

Az �jkori olimpi�k - olvasm�ny ()

- Pierre de Coubertin b�r�

- 1896 Ath�n, az els� �jkori olimpia

- az els� magyar �rmesek: Haj�s Alfr�d, Szokoly Alajos, Kellner Gyula

A nemzet�llamok kora - �sszefoglal�s (03. 12. �s 03. 14.)

- Franciaorsz�g: P�rizs, III. Nap�leon, p�rizsi vil�gki�ll�t�s, Pierre de Coubertin

- Olaszorsz�g: Sz�rd-Piemonti Kir�lys�g, Szic�lia, Velence, Torin� (1861), R�ma, Solferin�, Cavour, Garibaldi, II. Viktor Em�nuel,    "v�r�singesek"

- N�metorsz�g: Poroszorsz�g, Berlin, K�niggr�tz, Sedan, Bismarck, I.Vilmos, porosz-osztr�k h�bor� (1860), porosz-francia h�bor� (1870), Versailles (1871)

- Nagy-Britannia: gyarmatbirodalom, f�lgyarmat, London, Dublin, �rorsz�g, India, K�na, Vikt�ria, szipojl�zad�s

- Amerikai Egyes�lt �llamok: farmergazd�lkod�s, rabszolgatart� �ltetv�nyes gazd�lkod�s, �szak-D�l h�bor�ja, polg�rh�bor�, 1861-1865, Lincoln, rabszolgafelszabad�t�s

 - fogalmak: monop�lium, g�prombol�s, szakszervezet, szocializmus, Marx, Engels, szoci�ldemokr�cia, anarchizmus, imperializmus, francia-n�met ellent�t (Elz�sz-Lotharingia), "balk�ni puskaporos hord�", t�rsadalombiztos�t�s, k�zeg�szs�g�gy,

- Edison, Bell, , Morse, Simens, Pusk�s Tivadar, Galamb J�zsef, Benz, Wright testv�rek, Zeppelin, Pasteur

- essz�hez: az olasz egys�g, az USA polg�rh�bor�ja �s annak el�zm�nye

A nemzet�llamok kora - t�maz�r� dolgozat