Az ország három részre szakad

- 1526- ban két királya lesz Magyarországnak: Szapolyai János és I. Ferdinánd

- közöttük belháború robbant ki

- Szapolyai a törököktől kér segítséget

- a török célja Bécs elfoglalása => 1532 - Kőszeg ostroma (Jurisics Miklós)

- 1538 váradi béke I. Ferdinánd és Szapolyi között

- Szapolyai halála után fiát II. János (Zsigmondot) koronázzák királlyá 7> Ferdinánd Buda ellen vonul

- Fráter György (II. János gyámja) a szultántól kér segítséget => 1541- ben Buda csellel török kézre kerül => az ország három részre szakad:

• Királyi Magyarország - Pozsony
• Oszmán Birodalom - (Hódoltság) - Isztambul (Buda)
• Erdélyi Fejedelemség - Gyulafehérvár
  

Kötelező évszám: 1541

Kötelező földrajzi név: Királyi Magyarország, Pozsony, Hódoltság, Isztambul, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár

Kötelező személynév: Szapolyai János, I. Ferdinánd

A várháborúk kora

- 1552 újabb török támadás (Ali budai pasa és Ahmed pasa seregei)

- Drégely - Szondi György

- Temesvár - Losonczy István

- Szolnok - Nyári Pál

- Eger - Dobó István

- 1566 Szulejmán újabb hadjárata

- Szigetvár - Zrínyi Miklós (Szulejmán is meghal) => véget ér az Oszmán Birodalom fénykora

Kötelező évszám: 1552

Kötelező földrajzi név: Eger, Szigetvár

Kötelező személynév: Dobó István, Zrínyi Miklós

Élet a hódoltság területén

- a hódoltság vezetője a budai pasa

- szpáhik - lovas katonák

- janicsárok - gyalogos katonák

- katonai jellegű az állam (hódoltság) berendezkedése

- adószedés (deftedár - török adószedő)

- fejadó (haradzs)

- kettős adózás

- kádi = török bíró

Kötelező fogalom: szpáhi, janicsár

Királyság és fejedelemség

- I. Ferdinánd Bécsből irányít a Magyar Kancellária segítségével

- Pozsony a székhelye a Helytartótanácsnak és a Magyar Kamarának (gazdasági ügyek)

- Udvari Haditanács (központi hivatal)

- rendi országgyűlés ellensúlyozza a Habsburg- uralmat

- végvárrendszer óriási összegbe került: pénzügyi segély - német fejedelmek, pápa

- végvári katonák - új társadalmi réteg

- Erdélyi Fejedelemség -> Fráter György kísérlete s Magyar Királysággal való egyesítésre

- II. János halála után Báthori István lesz az erdélyi fejedelem; lengyel királlyá is megválasztják

- az Erdélyi fejedelemség belügyeit önállóan intézi - a fejedelmet az erdélyi rendi országgyűlés választja meg, ezt a szultának is meg kell erősíteni

- évenkénti adót fizetnek az Oszmán Birodalomnak (függőségi viszony)

Ami összetartotta a három részre szakadt országot

- gazdasági egység -> fellendül a kereskedelem - oka: Nyugat-Európa népessége növekszik

- kivitel: marha, ló, bor (tokaji), gabona, ásványkincsek (réz)

- behozatal: iparcikkek

- a reformáció terjedése => Erdélyi Fejedelemség (tordai országgyűlés) - szabad vallásgyakorlat

- művelődés virágzása:

• Károli Gáspár - Biblia (Vizsoly)
• Tinódi Lantos Sebestyén
• Balassi Bálint
• új iskolák - kollégiumok (sárospatak, Debrecen, Pápa)

- katolikus megújulás - Pázmány Péter => nagyszombati egyetem (a mai ELTE jogelődje)

Kötelező személynév: Károli Gáspár, Pázmány Péter

Kötelező fogalom: kollégium

A királyok bora, a borok királya - olvasmány

A hosszú háború és a Bocskai-felkelés

- tizenötéves háború (Eger eleste, mezőkeresztesi csata) => rengeteg ember halt meg, valamint rengeteg pénzt és hadianyagot emésztett fel

- felségsértési perek (koholt vádak alapján), melynek célja a kincstár megtöltése

- rendi kiváltságok megsértése

- vallási ellentét

- Bocskai-felkelés 1604-1606

- Bocskai István erdélyi fejedelem lesz

- 1606 bécsi béke => Erdély önállóságának elismerése, rendi jogok tiszteletben tartása, szabad vallásgyakorlat

- hajdúk (fegyveres marhapásztorok) letelepítése

Kötelező személynév: Bocskai istván

Kötelező fogalom: hajdú

Erdély a 17. században

- Bethlen Gábor uralkodása => Erdély aranykora

- jelentős jövedelmek => kultúra fejlesztése

- bekapcsolódás a harmincéves háborúba => Erdély önállóságának elismertetése

- I. Rákóczi György fejedelemsége idején folytatódik az aranykor

- II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata vet véget az aranykornak

- erdély társadalma:

• magyar földesurak
• szász polgárok
• székelyek

- falutörvények (székelyek)

Kötelező személynév: Bethlen Gábor

Habsburg- és törökellenes küzdelmek

- Zrínyi Miklós (a szigetvári hős dédunokája) költő, politikus, hadvezér

- célja: a törökök kiűzése; erre vagyonából is sokat áldozott

- 1664-es hadjárat => az eszéki híd felégetése

- szentgotthárdi győzelem => előnytelen vasvári béke (1664)

- Zrínyi halála

- Habsburg-ellenes főúri szervezkedés => megtorlás => I. Lipót rendeletekkel kormányoz, adók emelése, magyar katonák elbocsátása, erőszakos katolizálás

- kurucok (elbocsátott végvári katonák bujdosó rétege)

- Thököly Imre áll az élükre => kuruc mozgalmak => I. Lipót visszaállítja a rendi jogokat

Kötelező személynév: Zrínyi Miklós

Kötelező fogalom: kuruc

A török kiűzése

- a török 1683-ban megkísérelte Bécset elfoglalni - sikertelenül

- Szent Liga (Habsburg Birodalom, Velence, Lengyel Királyság - később Oroszország is csatlakozott)

- 1686 Buda visszafoglalása

- 1697 Savoyai Jenő döntő győzelme Zentánál a törökök felett => 1699 karlócai béke => véget ért a 150 éves török uralom

- falvak pusztultak el; csökkent a magyarok aránya

- a Habsburg-kormányzat lemondatta a magyar rendeket a szabad királyválasztás jogáról

- a jobbágyok viselték az idegen katonák elszállásolását és ellátását (forspont - porció)

- Erdélyi Fejedelemség megszűntetése, de nem csatolják vissza az országhoz

Kötelező évszám: 1686

A Rákóczi- szabadságharc

- A Habsburgok korlátlan hatalma => 1703 Esze Tamás  felkelést készít elő => II. Rákóczi Ferenc a felkelés élére áll

- nemesek, jobbágyok csatlakoznak

- általános adózás, szabad vallásgyakorlat (1705 szécsényi országgyűlés)

- Rákóczit az ország vezérlő fejedelmévé választják (1705 szécsényi országgyűlés)

- 1707 ónodi országgyűlés => a Habsburg-ház trónfosztása

- a kuruc hadsereg nem vehette fel a versenyt a labanc hadsereggel

- az elhúzódó háború miatt az ország kimerült, külföldről nem érkezett segítség

- a nemesek és jobbágyok ellentétei kiéleződtek

- 1711-ben Károlyi Sándor megkötötte a békét (biztosított a rendi jogokat)

- Rákóczi a száműzetést választotta

Kötelező évszám: 1703-1711

Kötelező személynév: II. Rákóczi Ferenc

Kötelező fogalom: labanc

A nagyságos fejedelem életéből - olvasmány

Magyarország az újkor kezdetén - összefoglalás

Földrajzi nevek: Erdélyi Fejedelemség, Királyi Magyarország, Török hódoltság, Gyulafehérvár, Pozsony, Eger, Szigetvár, Drégely

Személynevek: Dobó István, Szulejmán, XIV. Lajos, II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Miklós, Szondi György, Bocskai István, Bethlen Gábor

Fogalmak: janicsár, szpáhi, pasa, hajdú, kuruc, labanc, székelyek

Események: Eger vár ostroma, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemsége, Buda várát elfoglalja a török, Szigetvár eleste, Bocskai  istván erdélyi fejedelemsége, szatmári béke, karlócai béke

Évszámok: 1541, 1686, 1703-1711

Fogalmazás: három részre szakadt kora újkori Magyarország, kora újkori Magyarország a 17. és 18. század fordulóján

Magyarország az újkor kezdetén - témazáró

 Háttér: Eger vára